IMA VÉRTANÚINK BOLDOGGÁ AVATÁSÁÉRT

Erős és igaz Istenünk!

Te Krizosztom, Kristóf és társaik életében csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát.

Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és alázatos Krisztus követésében.

Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké.

Életrajz

Krizosztom atya 1909. január 10-én született Pécsett, a keresztségben az Imre nevet kapta. Beöltözése 1925. szeptember 11-én volt Szécsényben, itt volt novícius és tette le egyszerű fogadalmát is 1926-ban. Ünnepélyes fogadalmára 1930. december 20-án került sor Gyöngyösön, pappá szentelésére pedig 1932. június 19-én ugyanitt.

1932-35 között hitszónok, hitoktató, káplán, a laikus újoncok énektanára, cserkészvezetőSzécsényben. 1935-ben szigetvári vikárius, majd visszakerül Szécsénybe, 1937-ben pedig Mohácsra, ahonnan New-Yorkba megy magyar népmisszionáriusnak. 1940-41-ben a simontornyai kolostorban él, 1942-ben tábori lelkész, 1943 július 23-ától pedig az újonnan alapított újvidéki közösség elöljárója, hitszónok, gyóntató, a harmadik rend igazgatója.

Vértanúsága

1944. október 26-án szerb partizáncsapatok szállták meg Újvidék városát (ma Szerbia).

Krizosztom atya már előre számított erre, ezért rendtársait menekíteni igyekezett, akik vele maradtak. A letartóztatáskor egyik szerzetestestvérének sikerült elintéztetnie, hogy a betegség miatt jóval idősebbnek látszó Krizosztom atyát szabadon bocsássák, ő azonban erre csak akkor lett volna hajlandó, ha rendtársai is vele mehettek volna. Az őrök ezt már nem engedték meg, így ő is a gyűjtőtáborba került október 26-án.

1944. október 27-én 22 órakor megjelentek a katonák, többek mellett Krizosztom atya nevét olvassák, hazaengedés címén másik barakkban helyezik el őket.
1945. október 28-án este 8-9 körül a kiemelt személyeket hármasával összekötözték, majd futásra kényszerítették, a katonák agyonverték. A barakkban lévők az ablakon keresztül látták az eseményeket, másnap az élelmet hozó katona meséli: „az öreg papot nagyon megverték.” A halottak tömegsírját a két másik ferencessel ásatták meg.

A vértanúság emlékének továbbélése

A nyilvános kultusz megteremtését a jugoszláviai kommunizmus és a magyarok kollektív bűnösséggel való vádolása akadályozta. A helyi házfőnök, Harmath Károly, korábbi delegátus generális szerint a hívekben ma is vértanúhalálként él Krizosztom atya emléke.

Elhurcolásukról film is készült, amelyben tanúk vallanak az eseményekről Egyházközségi kiadványok is megemlékeznek Krizosztom atya hősiességéről, a magyarországi rendtartomány vértanúi között tartja számon őt. A kolostorainkban állított emléktáblákon (Buda, Budapest-Pasarét, Szécsény) a vértanúk sorában az ő neve is ott szerepel.

A vértanúság eseményére vonatkozó források

– korabeli provinciai és egyházi iratok

– írásos visszaemlékezések, az eseményeknek emléket állító film

– szemtanúk tanúvallomásai

– korábban már rögzített egyházi tanúvallomások

– történeti feldolgozások

Összegzés

P. Körösztös Krizosztom egy nemzetiségi konfliktus áldozata lett, de ő abban a helyzetben tudatosan vállalta, hogy azokkal kell maradnia, akiknek lelkipásztori szolgálatával megbízták. Az utolsó napokban rendtársát két alkalommal is próbált elmenekíteni, amikor ez nem sikerült, ő is maradt, bár megmenekülhetett volna. A halál tényével tudatosan számolt. A nemzetiségi konfliktus mellett, a partizáncsapatok katolikusellenessége alátámasztja az egyház elleni gyűlölet érzületét is, mint a gyűlölet egyik okát.

Kálmán Peregrin OFM

Életrajz

Kristóf atya 1914. december 16-án született Jászberényben, a keresztségben az István nevet kapta. Beöltözése 1933. augusztus 29-én volt Szécsényben, itt volt novícius és tette le egyszerű fogadalmát is 1934. augusztus 30-án. Ünnepélyes fogadalmára 1937. szeptember 8-án került sor Gyöngyösön, pappá szentelésére pedig 1938. június 29-én ugyanitt.

Állomáshelyei: 1939-40 Rozsnyón hitszónok, káplán, discretus, a laikus testvérek oktatója, 1940-41-ig káplán és gyóntató Pécsett, 1941-43-ban a kassai rendházban ugyanazon tisztségeket tölti be, mint Rozsnyón, 1943-44-ben debreceni hitszónok, majd Pécsre kap helyezést, de innen Újvidékre kérte magát.

Vértanúsága

A rendi források szerint külön kérte áthelyezését az újvidéki (ma Szerbia) kolostorba, mert papként a hitéért vértanúságot akart szenvedni. A közeledő veszély ellenére tudatosan ottmaradt hívei között, pedig eltávozhatott volna.

1944. október 26-án tartóztatták le, házfőnökét P. Krizosztomot 28-án agyonverték. Kristóf atya, amikor csak tehette, a rabok között járkált, beszélgetett velük, ezért nagyon megszerették. November 1-jén rendtársával P. Mihállyal és más rabokkal Pétervárad felé hajtották, ahol az éjszaka jelentős

részét gyóntatással töltötték. November 2-án folytatniuk kellett a menetelést. A papokat különös kegyetlenséggel bántalmazták. A katonák a továbbvonulások alkalmával „popovi napred” szólítással tudatosan kiemelték őket a tömegből. Lelkipásztori jelenlétüket a fasiszták szolgálatának minősítették, Kristóf és Mihály atyát fegyvert hordozva kényszerítették futásra, vasvesszővel, puskával ütötték, puskatussal hátba szúrták. Kristóf atya homloka a vasvessző ütéseitől fölrepedt, a verésektől nem tudott menni. Társai segítették, de elájult, utolsó szavai: „Sic debuit esse!”. A katonák le akarták lőni, először nem tették meg, majd egy szovjet teherautóra dobták, ami elszállította, majd a Indjija határában a katonák lelőtték. Sírja ismeretlen helyen van.

A vértanúság emlékének továbbélése

A nyilvános kultusz megteremtését a jugoszláviai kommunizmus és a magyarok kollektív bűnösséggel való vádolása akadályozta. A helyi házfőnök, Harmath Károly, korábbi delegátus generális szerint a hívekben ma is vértanúhalálként él Kristóf atya emléke.

Elhurcolásukról film is készült, amelyben tanúk vallanak az eseményekről Egyházközségi kiadványok is megemlékeznek Kristóf atya hősiességéről, a magyarországi rendtartomány vértanúi között tartja számon őt. A kolostorainkban állított emléktáblákon (Buda, Budapest-Pasarét, Szécsény) a vértanúk sorában az ő neve is ott szerepel.

A vértanúság eseményére vonatkozó források

– korabeli provinciai és egyházi iratok

– írásos visszaemlékezések, az eseményeknek emléket állító film

– szemtanúk tanúvallomásai

– korábban már rögzített egyházi tanúvallomások

– történeti feldolgozások

Összegzés

P. Kovács Kristóf belső indítatásra, tudatosan készült a vértanúságra, emberségét az üldöztetés közepette is megőrizte. A ma is élő szemtanú, P. Kamarás Mihály szerint a katonák kifejezetten a papság miatti gyűlölet következtében kínozták őket és ölték meg Kristóf atyát.

Kálmán Peregrin OFM